zsuzsakinaban

Hahh, nem is rossz :))

 

 

Amúgy hétfőn repülünk haza, ha Mike nem lesz rosszabbul. Tegnap elesett a biciklivel, s elhasadt az álla, be kellett varrni, s tele van a teste zúzódásokkal s horzsolással. Nagyon nagyon aggódtam, de most jobban van. Az életbe többet nem akarok több kinai kórházat látni, sem orvosokat. Részletek otthon, vagy levélben.

 

 

Ezekből a szerencsétlenekből étel lesz

 

Nyári Palota, Beijing

 

 

 

 

Yangshuo

 

Na, tegnap este vegre megerkeztunk! Most az iskola netezojebol irok, 2 ora biciklizes utan,  kibirhatatlan a forrosag, kinyujtott nyelvvel lihegek, mint a kutya:)

Yangshuo gyonyoru kis falu Kina deli reszen, korulotte karszthegyek es keresztul folyik rajta a Li folyo, ma voltunk furodni, nagyon szep zoldeskek szine van, , es hatalmas sarga meg kek lepkek es szitakotok repkednek felette. Megismerkedtunk a tobbi onkentessel, jo fejek, Izraelbol, Uj zelandbol s Angliabol vannak, hamarosan megyunk megint furodni, utana Gyuruk urat nezunk az egeszen, mert mar nem lattunk filmet 3 hete, s angolul csevereszunk, ami az utobbi 1 hetes kinai kinlodasunk utan nagyon jol esik.

Kulonben ezek itt tiszta orultek, a pasas, aki az onkenteseket rendezi, egy kis allandoan vigyorgo kinai, tegnap este o fogadott minket, vitt el a szallasra s tartott fel oras eloadast, mit kell majd itt csinalnunk, de ma reggel, mikor bementunk hozza, nem ismert meg, s megint bemutatkozott, s megkerdezte, honnan vagyunk.. S van egy fia, egy 7 eves ordogocske, 2 foga van, s mikor megerkeztunk, azzal fogadott, h. rank vigyorgott, lassan odasetalt Mike-hoz, gyomorszajon vagta ketszer, utana kiment, visszajott egy 3 agu fa szigonnyal, s fejbe vagta vele.. Allitolag kedvenc filmje a Kung Fu mester, s az onkenteseken szokta gyakoloni, amiket ott lat, s ha veletlenul nem rug es ut, akkor kopik es harap:)  

 A szobank eleg jo, bar koszos volt nagyon, annyira, h. Mike kiment fertotlenitot venni, s elalvas elott kitakaritottuk. Az agy fele felszereltuk a szunyoghalot, mert volt bent par huncut, malariat-hordozo kover szunyog, s a halo ala betettuk felhuzva az esernyomet (az en otletem volt), mert anelkul a halo mind tapadt ra az arcunkra. S olyan nagy a forrosag, h. egesz ejjel megy a ventilator, egy regi, hatalmas, vizeseszeru hangokat kiado szornyeteg, pont a fejunk folott.

Ja, es van csotanyunk is  a szobaba, s a furdobe is, ami egy 2x fel meteres helyiseg, benne, kagylo, mososgep, tusolofej, s szinte a tusolofej alatt egy torok WC nyilas, ami szerfolott izgalmas kalandda teszi a tusolast, mert szinte lehetetlen elkerulni, h. kozbe a labad bele ne csusszon a WC nyilasaba.

De ezeket az apro kenyelmi- es higieniai hianyossagokat leszamitva (aminek amugyis jellemerosito hatasa van) nagyon jol telik, nagyjabol a napjaink ugy fognak kinezni, h. felkelunk, reggelizunk az iskolaba, biciklizunk, furdunk, ebedelunk, lefekszunk par orara, m. ebben a hosegben nem lehet semmi egyebet csinalni, aztan du. tanitunk 2 orat, s a tobbit csavargassal, s ivaszattal toltjuk el, mas onkentesekkel egyutt.

 

 Most megyunk, mert orult Walter (a pasi, akit fennebb emlitettem) kialtja a nevem (Suso, Suso!), valami telefonhivast kell helyette elinteznunk, mert az angolja nem tul jo.

 

U.I. asszem elfeeljtettem irni, h. tegnapelott a buszunk elutott egy not, amit a Beijingi forgalmat ismerve mar szinte vartunk is, a no a biciklivel egyutt eldolt, a sofor nagy unottan leszallt, felsegitette a not a biciklire, meglokte, s az elet ment tovabb

 

 

http://falfestes.weebly.com/munkaim.html

Most csomagolunk,a takaritőnők felébresztettek, mert hangszóróval kommunikálnak egymással

Kissé hányingerem van, nem tudom, azért-e mert nem szoktunk kezet mosni evés előtt (általában nincs szappan a kisebb vendéglőkben) vagy mert beszedtem a gyulladáscsillapitót amit a helyi gyógyszertárba vettem, s épp pár perce rákeerstem a neten, s kiderült, vmi kanadai gyógyszerellenőrök szerint higany van benne, s mérgező. Még élek mindenesetre.

 

A szúnyogok agyoncsiptek , a bal kezem kisujja kétszeresére dagadt, de amúgy nagyon jól vagyunk

 

Tegnap ettem életemben először kacsát és galambot,  a gaalmb agya és szeme különösen zamatos. És tudok pálcikával enni, jéééé!!

Amúgy a  kinaiak angol forditása nagyon eredeti, egyik vendéglőben pl.  a csirkét úgy tüntették fel, h. "szexuálisan éretlen tyúk", a Fűre lépni tilos tábla helyett pedig azt irják, h. "a fű mosolyog rád, naygon kemény szivünek kellene lenned ahhoz, hogy lépteiddel megzavard.."

 

Upsz, még fel kell rohannom a tetőre, h. beszedjem a remélhetőleg megszáradt ruhákat! Mikor megérkezünk Yangshuóba, majd teszek fel képeket

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerdán délután megyünk Guilinba, onnan Yangshuo hajóval, a Beijinges napjaink nagyon zsúfoltak, úgyhogy nincs időm irni, de van elemem végre, úgyhogy felteszek pár képet:

 

 

 

 

 

Tegnap este kimentünk Jaspal-al s a holland férjével a Sanlitun-ra, ez az itteni Soho,s többek közt megtudtam, hogy ne is reménkedjek, az internet nem fog jobban menni, mert a kinaiak az októberi 60 éves évfordulóra készülődnek, s ilyenkor csak minimális internetet lehet használni, mert paranoiásan félnek mindenfajt anti-kommunista szervezkedéstől, amit a neten keresztül lehet legjobban megszervezni.

Úgyhogy októberig nem valószinű, hogy többször internetezek, mint heti egy alkalom. Képek még nem jönnek, mert bár tegnap térdig lejártuk a lábunk, még a szaküzletzekben sem találtunk litiumos elemet, s Mike szerint az alkaline megcseszné a kamerám.

 

Most felköltöm Mike-ot, s irány a Tiltott város, s aztán megszervezni, hogyan jutunk le Yangshuóba

 

P.S. tegnap nagyon kellett pisilnem, s 1 óra járkálás után sem találtunk bármit, ahol elintézhettem volna, úgyhogy bementem egy vonatállomás férfivécéjébe (a nőibe hosszú sor volt), s láttam egy férfit a kézmosó kagylóba pisilni!! 

Az Alt 161 nem működik!! Ötletek?

Már két különböző csoporttal, svéd és francia 20-60 évesekkel találkoztam a szállodába, akik angolt tanitani jöttek, http://www.jobchina.net/index.php?post_id=9870&show_emp=974, ezen a websiten keresztül, ha valakit érdekel: min 3 hónap, 3000-8000 RMB havonta (az itteni tanárok átlagfizetése 1000), ingyenes szállás, étel, tai chi és bármi egyébb, ami érdekel. Cserébe heti 18-24 óra tanitás olyan kinaiaknak, akiknek az elméleti nyelvtudása megvan, csak gyakorlásra van szükségük

Ezidáig mindenféle-fajta ügyeink elintézése miatt (hol találunk bank automatát, gyógyszertárat, hátizsákot, SIM kártyát, könyves üzletet, WI FI-t, metrót, stb.) kb. 30 emberrel 'beszéltünk' eddig, és ebből csak 5-en tudtak valami kis angolt, még azt sem értették a többiek, hogy 'beszél-e angolul'  (az angolt ők Yingguó-nak mondják, ami ugye nem nagyon hasolit az English-re), s a pinyint (a kinai karakterek rómaiasitott változata) sem sokkal többen ismerték. Ez főleg akkor volt gond, amikor taxist próbáltunk találni, aki elhozna a hotelhez. Négy taxissal próbálkoztunk, megmutattam nekik a cimet és telefonszámot, amit előrelátóan leirtam egy kis papirra, de a taxisok csak értetlenkedve rázták a fejüket (bár Mike szerint csakis a csúnya irásom miatt nem tudták kiolvasni..). Aztán végre találtam egy férfit, aki hajlandó volt ideadni a telefonját, hogy felhivjam a hotelt, s a recepciós el tudta magyarázni az én drága taxisomnak, hová vigyen minket.

Mivel csak vakációzunk, különösebben nem is zavar, hogy pantomimezve kell kommunikalnunk, ez szórakoztató minden résznek, a kinaiak nagyon érdeklődve tudnak figyelni, s látni kellett volna, milyen látványosan mutogattam el, hogy gyógyszert s antibakteriális szájvizet keresek a  begyulladt a foginyemre, s az elárusitó lányok heroikus perceit amig megértették velem, hogy hogyan szedjem a tablettát, meddig, s azt, hogy szép vagyok, a szemeim kerekek és nagyok, Mike milyen magas, férj-feleség vagyunk-e és vannak-e gyerekeink. 

Amúgy próbálok kinaiul megszólalni (itt a mandarint beszélik, minden szótagnak  5 különböző hanglejtése lehet, s attól függően változik a szó jelentése. A kantoninak, amit főleg dél-Kinában beszélnek,  8 változata van), de ahányszor próbálkozok, a kinai áldozataim (akiknek az lenne a feladatuk, hogy csodálattól eltelve összecsapják a kezüket, hogy én tudok pár szót) inkább meglehetősen udvariatlanul röhögnek és odahivnak akit csak tudnak, s akkor még egyszer elismételtetik a szót, és még jobban röhögnek, s ez igy megy addig, mig valamelyikünk meg nem unja. És általában mi unjuk meg, s akkor vagy nekikezdünk mutogatni, vagy pedig köszönömöt mormolva (xiexie, ejtsd: süesüe, Mike alkalmazásában: csao-csao, amire meglepő módon gyakran vissza csao-csaoznak) angolosan lelépünk.



(De bármilyen vicces is, pár hónapnál tovább nem maradnék itt, mert nyelvtudás nélkül kiszolgáltatott és elszigetelt lennék, s mindkettőt mélységesen utálom 

Nem is értem hogy tud némelyik bevándorló hosszú évekig Londonba élni anélkül, hogy néhány alapvető szónál többet tudjanak angolul. Vagy azok a magyarok otthon, akik meg sem akarnak tanulni románul, mert meg vannak győződve róla, hogy a magyar identitás a román nyelv megismerésével nyomtalanul tovatünik, a turul madár szárnyain tovalebben vagy hasonló hülyeség, anélkül, hogy észrevennék, hogy ostobaságukban és kényelmükben megfosztják magukat s gyermekeiket minden lehetőségtől, hogy Székelyföldön kivül bárhol is érvényesüljenek)

Csodálatos, frissen sült reggeli (nevet nem tudok, mert itt szinte minden csakis kinaiul van kiirva, de valami péksütemények hússal, sajttal és fűszerekkel, meg tortaszeletek) és tizenöt órás alvás után felfrissültünk.

Még az sem zavar, hogy 30 fokos párás hőség van, s ahányszor át akarunk menni az úton annyiszor próbálnak a mindenféle elképzelhető jármúvel közlekedő kinaiak elütni, teljesen mellőzve a jelzőlámpa szineit, még a zebrára is ráhajtanak, akkor is, ha a gyalogosoknak van zöldje, s miközbe mi kalapáló szivvel igyekszünk gyorsan átiszkolni, ők nagy dudálásokkal nyugodtan, épp csak a sarkunkat elkerülve elhúznak mögöttünk.

De rájöttem, a dudát ők nem türelmetlenségből használják, hanem mert élveznek zajt ütni, jelezni, hogy ők léteznek, méghozzá autóval (régi tipusú, eléggé lestrapált kocsik általában, de meglepően sok belőlük elektronikus, akárcsak a  motorbiciklijük), tuk tukkal vagy biciklivel együtt. És bármilyen jármüvet is használnak, az általában alaposan ki van használva, csomaggal vagy emberrel megtömve (ez az udvarhelyi Csavargó kisbuszaira emlekeztet).Ma láttam egy nőt egy biciklin, elől és hátul kis kosárka, s mindkettőbe egy-egy gyerek, s a nő kerekezés közben vidáman énekelt.

Pár érdekesség: mielőtt leszálltunk Hong Kongba,a légikisérők mind maszkot tettek, ami vagy azt jelenti, hogy kötelező számukra a használata a disznó nátha miatt, vagy hogy elővigyázatosak, mert nem akarnak senkit megfertőzni (a maszk nem véd a belélegzett virusoktól, csak azt akadályozza meg, hogy a tieid ne terjedjenek). Mindenesetre bármi is legyen az ok,  csakis a 12 órás repülőút utolsó pár percébe tették fel.

A Beijingi repülőtér hatalmas és nagyon modern, miután végeztünk az útlevélvizsgálattal, vonatra kellett szállnunk, s csak valami 5 perc után értünk arra a részre, ahová a csomagok érkeznek (más repülőtereken ez általában pár perces séta). És mily meglepő, az első repülőtér ahol olyan kamerákat használnak a leszállás után, ami infravörös hőérzékelőként működik, hogy gyorsan és hatékonyan kiszürhessék a lázas egyémeket. Akiknek magasabb a hőmérsékletük, mint a normális, csinos maszkot kapnak és a kinai kormány számláján pár napig, mig az orvosi vizsgálat eredményeit megkapják, valamelyik szállodába vendégeskednek

Amúgy a reptér alkalmazottainak hivatástudata is imponáló, a csomagátvilágitáskor teljes 20 percet töltöttek velünk, kiszedtek és kinyitottak a táskából minden elképzelhető dolgot, még a mosóport is, mig Mike napszemüveg-tartójának titkos rekeszében (ami olyan titkos, hogy még mi sem tudtunk róla) megtaláltak egy ollót. Ez a bécsi és a londoni biztonsági szolgálat demokráciában ellanyhullt figyelmét és kötelességtudatát telejs mértékben elkerülte.

A repülőtérről taxival jöttünk be a városba, csaknem végig autópályán, az út 1 órát tartott és csak 100 Rmb (kb. 10 euró, 40 új lej) volt!! És általában is nagyon olcsó itt minden, a szállodánkba egy éjszaka 200 Rmb (vagy Yuan) , és a szobánk luxus kategória, életem eddigi legszebb szálloda szobája (bár ez nem jelent sokat, eddig nagyrészt csak olcsó hostelekben aludtam). A mai vacsoránk (szokatlanul hatalmas tányér leves, tofu, pálcikára szúrt húsok, pár beazonositatlan apróság és narancslé) két személyre 6 euró körüli Rmb került.

Itt ülök a repülőn, mindjárt indulunk Hong Kongba, 12 órás út, roppant izgatott vagyok, ez az első hosszú repülőutam s mindent csodálatosan izgalmasnak találok, van DVD-énk is 25 választható filmmel (!), a stewardess épp az előbb lépett hozzám, hogy akkor biztosan muszlim menüt kérek-e (Mike szerint hamarosan visszajön a kapitánnyal s megkérik, mutassam meg még egyszer a táskám..),  felfedeztem, hogy adtak nekünk párnát és egy könnyed takarót (ez rögtön az Emanuelle kezdő jeleneteit juttatja eszembe..), úgyhogy bebújok alája s megnézek egy hong kongi filmet

Közbe megállitottam a filmet (nagyon jó fil amúgy, True women for sale), mert italokat hoznak, én a 12 éves chivas Regalt kértem, amiről azt hittem, pezsgő, de kiderült, hogy whiskey, s szörnyen erős. Kiváncsi vagyok, milyen képet vág majd a stewardess, mikor a halal (muszlim) vacsorát hozza majd a whiskeyvel

Életemben először mélységesen élvezem a repülést, és valószinuleg a whiskey miatt, de biztos vagyok benne, hogy ez a gép nem fog lezuhanni

 

12 órával később:

Most szálltunk le, van még 2 óránk mig átszállunk A Dragonair gépére, ami Beijingbe visz (ha le nem zuhan.., kop kop). A reptér előtt vagyok, a levegő meleg és párás, gyönyörű erdővel boritott hegyek körülöttem, innen alig látszik pár felhőkarcoló, azok is szokatlanul keskenyek és magasak. A nők olyanok, mint valami állandóan csiripelő egzotikus madarak, és nagyon kicsik, ezidáig senkit sem láttam, aki nálam magasabb lenne.

 

Gyönyörű város és végre nem kell állandóan forditanom, itt ismét Mike a férfi s ő intézkedik. Nemrégiben egy vendéglőben voltunk, ahol azzal szórakoztunk, hogy a német menüt próbáltuk megfejteni. Az eredmény: Mike szerint amit rendelt, az sült kolbász sült pityókával s savanyú uborkával,  mire fel kapott pár szelet parizert nyakon öntve némi kis ecetes-olajos hagymával

Mikor leszálltunk a Budapestről jövő buszról, legelőször egy kebabos büfét pillantottam meg, egy török árult benne, s a vásárlók közt volt egy turbános szikh öreg, szinte megcsókoltam őket, az intenacionalizmus első két szőrös jelét egy teljes hónap után!!

Az előző terveimet megváltoztattam, mégsem útbeszámolót irok erről a két hónapról, mert nincs hozzá kedvem s időm, a látnivalókkal sem fogok nagyon foglalkozni, mert azt interneten vagy úti könyvekben úgyis meg lehet találni, hanem csak pár össze-vissza személyes sorocskát irok minden néhány napban, hogy az én drága barátaim nehogy elfelejtsenek. 

Tehát:

Szatmár, aug. 19., szerda

Tegnap este Udvarhelyről vonattal mentünk Szatmárra, és életemben először igazi hálófülkében aludtam! Az ellenőrrel megegyeztünk egy mindenkit kielégitő 40 lejbe, az eredeti 60 helyett, ezért kaptunk egy első osztályú fülkét, amit reggel gyalázatos állapotban hagytunk el, ugyanis a táskámból kifolyt a fél literes takonyzöld tusfürdőm, minden elérhető négyzetcentiméterre. Többek közt a fényképezőgépem pót-elemeire is, úgyhogy pár képnél többet nem tudok fotózni

Budapest, aug. 23 reggel

Tegnap este megkértem Mike-ot, engedje ki a haját, borotválkozzon meg és elvékonyitott hangon pletykázzunk női dolgokról, mert nagyon hiányoznak a barátnőim!!
Az utóbbi pár napban mélységesen hiányzik a közösség, már olyanokra is gondoltam a tegnapi Zsidó Budapest túra után, hogy csatlakozom a hászid zsidókhoz (nagy család, összetartó, életvidám, a szabályokat betartó közösség) , de mivel  egy hét múlva már Kinába leszünk, ennek semmi értelme.

Ajánlom mindenkinek a Free Budapest túrát, angolul van, nagyon érdekes, mi a Kommunista - és a Zsidó Budapesten voltunk, többek közt megtudtuk, hogy a román politikusokhozhoz hasonlóan a magyarok is nagy ügyeskedők, pl. a műemléknek nyilvánitott épületeket nem szabad lebontani, viszont ők nagy ravaszul a karbantartásra semmi gondot nem forditanak, megvárják, mig annyira tönkremegy hogy veszélyesnek nyilvánithassák, és akkor szépen lebontják s az épitkezési engedélyt eladják jó pénzért, általában külföldi befektetőknek

 

Ma voltunk a Vár alatti labirintusba, kellemesen meglepődtem, nem tudtam, hogy a magyaroknak humorérzékük is van